Brazíliában a gombfoci elterjedését az 1920-as évek elejére lehet datálni, ugyanis abban az időben kezdte el egy bizonyos Geraldo Cardoso Décourt játszani a játékot. Abban az időben még a kabátokról elcsent gombokat használta úgy, mint mi magyarok. A játékához 1928-ban megalkotott egy szabálykönyvet is.
Hatalmas sikert aratott a játékkal, ám 1950-ig kellett várni, amikor is beindult a gombfoci csapatok gyártása. Ekkor már különböző műanyagok váltották fel a csontgombokat, amelyek formája is megváltozott. 1962-ben megalakult a Brazil Asztali-labdarúgó Szövetség (CBFM – Confederacao Brasileira de Futebol de Mesa), amely a versenyszerű gombfocit volt hivatott népszerűsíteni országon belül és kívül egyaránt. Az átütő sikert az 1988-as év hozta meg, ugyanis ebben az évben vált sportággá Brazíliában a gombfoci, amely nagyban volt köszönhető Décourt segítőjének és barátjának, Antonio Maria Della Torrenek, aki a külföldi népszerűsítésbe is rengeteg energiát fektetett. 1998-ban megalakult a Sao Paulo-i Asztali-labdarúgó Szövetség (FPFM – Federacao Paulista de Futebol de Mesa), amely a 12 érintéses gombfoci központi szerepét hivatott ellátni. Születésnapjának a február 14-ét választotta, ami a feltaláló Décourt születésnapja is egyben.Ugyanebben az évben, június 11-én a X. bajnokság már a szövetség égisze alatt zajlott, és ezt a napot jelölték meg a Gombfoci Napja-nak. A Parlament 2000-ben megváltoztatta a döntést és február 14-ét jelölte meg.
Napjainkra 3 különböző válfaja terjedt el a sportágnak Brazíliában, a 12, 3 és 1 érintéses gombfoci, ám a legnépszerűbb ezek közül a 12 érintéses, amely a 2000-es évek elején világkörüli hódító útjára indult, és olyan országokat fertőzött meg, mint Japán, Csehország, Románia, Spanyolország, USA, Ausztrália, vagy Magyarország. Utóbbinál amúgy is óriási hagyománya van a gombfocinak, ám egyik országban sem örvend akkora népszerűségnek, mint Brazíliában, ahol a nevesebb labdarúgó egyesületek mindegyikének saját gombfoci szekciója is létezik és a világversenyeken a brazil gombozók járnak az élen.
Az első kapcsolat a brazil és magyar gombfocisok között Valber Dias Policarponak egy Romániába települt, magyar feleséggel rendelkező, és kicsit magyarul is beszélő brazil futballedzőnek köszönhető, aki magyarországi látogatása során felkereste Szathmáry Károlyt, a váci klub vezetőjét. A második találkozás alkalmával Karcsi bemutatta Valbert Horváth Imrének, a nemzetközi szövetség elnökének, akinek Valber azt tanácsolta, hogy a magyarok hívják meg a brazil válogatottat a 2007-es tiszavasvári világbajnokságra, s mivel ismerte a brazil szövetség elnökét, még segített is kapcsolat létrejöttében.
A brazilok elfogadták a meghívást, és beneveztek a Tiszvasváriban megrendezett VB-re. Előtte pedig sporttörténeti barátságos meccset játszottak a magyar válogatottal az MTK dísztermében. A sajtó munkatársaitól zsúfolásig megtelt helyiségben mindkét fél kipróbálta a másik játékát. A játékot követő ebédnél kiderült, hogy Brazíliában roppant népszerű a játék, és ezrek játszanak a bajnokságban. Ekkor Horváth Imre, a Nemzetközi Szektorlabda Szövetség elnöke merész, de egyben diplomatikus ötlettel állt elő. Azt javasolta, hogy a nemzetközi versenyrendszernek ezen túl legyen része a brazil eredetű 12 érintéses asztali labdarúgás, vagyis legyen két szakága a sportágnak, valamint legyen a brazil szövetség elnöke a világszövetség alelnöke. A braziloknak tetszett a javaslat, és bekapcsolódtak a nemzetközi szövetség tevékenységébe. A két fél ígéretet tett egymásnak, hogy kölcsönösen népszerűsítik a két játékot. A szektorlabdát a brazilok odahaza, a 12 érintéses asztali labdarúgást pedig a nemzetközi szövetség a tagországai között. Ez a tevékenység azóta is folyik.
A JÁTÉKSZABÁLY LETÖLTÉSÉÉRT KATTINTS IDE!
