hétfő, 27 május 2019 21:25

Gombfoci ünnep Vácott

Hosszú idő telt már el az I. Váci Amatőr Gombfoci Kupa óta, sőt, azóta már Debrecenben is lezajlott egy ilyen verseny. Az idő egyszerűen átrobogott rajtunk, mint egy TZSV szerelvény, és vitt mindent, ami mozdítható volt, tekintet nélkül arra, hogy mi érték és mi nem. Bátran kijelenthetjük ugyanakkor, hogy a 2019-es esztendő eddigi legnagyszerűbb hétvégéjét ünnepeltük május 25-én. A szokásoktól eltérően most egy szubjektív beszámoló következik Szathmáry Karcsi tollából.

I. Váci Amatőr Gombfoci Kupa

Egy perc néma vigyázállás

Nagyon nehéz megtalálni a szavakat... Sokszor hallottuk már, hogy valakinek egyik szeme sír, a másik nevet, és én pontosan így voltam ezzel a versennyel. Nagyon vártam, mert nagy lelkesedéssel szerveztem, sok munkám volt benne és temérdek olyan embert ismerhettem meg végre, akikkel korábban csak az interneten keresztül barátkoztunk. Ugyanakkor mélyen beárnyékolt mindent kedvesem betegsége, akiről tudtam, hogy életének nagyon rövid, és egyben utolsó fázisába lépett. Mint később kiderült, míg mi gombfociztunk, ő utolsó hétvégéjét töltötte otthon, és a versenyt követő hatodik napon, harmichárom évesen végleg lehúnyta szemét, és elköszönt ettől a világtól. Emlékszem, a gödi verseny után azt mondta, hogy ő nem nézi végig, ahogy emiatt a társaság miatt tönkreteszem magam, és reméli, hogy nem jut eszembe még egyszer ebben az életben, hogy versenyt rendezzek. Ezt a versenyt viszont támogatta, és bátorított a megrendezésében, hiszen azt látta, hogy ez az "új brigád" más hatással van rám. A napokban olvastam vissza utolsó üzenetváltásunkat, amiben arról érdeklődött, hogy hogy érezték megukat a gyerekek. Ő maga is gombfocizott egyszer... mielőtt tovább írnék, engedjétek meg, hogy "egy perc csenddel" róla is megemlékezzem.

Melinda gombfoci

Bemelegítés

Kis aggodalom volt bennem arra vonatkozólag, hogy a terem berendezése zökkenőmentes lesz-e, így már pénteken este lementünk a művházba Przymuszala Zsolti barátommal, hogy valamiféle formát adjunk a másnapi rendezvénynek. Aggodalmam alaptalan volt, bőven elfértünk! Végül tíz pálya lett a versenyzőké, egy pályát kapott Tóth Pista, aki Kehidakustányból utazott el hozzánk azért, hogy széles körben terjessze az általa kidolgozott játékstílust, az intenzív gombfocit. Ezeken felül három versenyasztal is felállításra került, gondolván arra, hogy ha valaki szeretné kipróbálni a szektorlabdát is, arra is legyen lehetőség. Az első érkező szombaton nem a rendezők közül került ki, hiszen érkezésemkor már a művház lépcsőjén üldögélt Juhász Leonárd, aki több kis szatyrot is szorongatott a kezében, amelyek gombfocikat és csokikat rejtettek, hogy a verseny végén minden gyerkőc hazavihessen ezekből egyet. Ráadásul a verseny győztesének is felajánlott egy szettet az ominózus franciaországi EB-ről. Csikós Csaba sem maradt adós a felajánlásokkal, ő is minden gyerkőcöt meglepett egy vadiúj  gombfoci csapattal, sőt, a legügyesebb lurkó megkaphatta az idei BL-döntő alakulatait. Meglátogatott minket még Kolláth József, az Aranycsapat Öröksége Alapítvány elnöke, aki egy-egy könyvvel kedveskedett a dobogósoknak. Ahogy szállingóztak az emberek, és lett egyre zsúfoltabb a terem, úgy vált egyre sűrűbben előfordulóvá a kérdés, hogy ki kivel lesz egy csoportban. Mindenek előtt azonban egy csoportképet készítettünk, hogy megmutassuk a világnak, milyen szép emberek is a gombfocisták.

csoportkep

A lebonyolításhoz bizony kellett némi bravúr... 27 felnőtt-, és hat gyermek versenyző nevezett, tíz pálya állt rendelkezésre, és mindössze 5-6 óra a játékra. Alaposan leizzadtam pénteken, mire kidolgoztam valahogyan, de végül sikerült. Öt csoportban vágtak neki a nagyok, a gyerkőcök pedig a mindenki mindenki ellen elvet követve versengtek. A csoportbeosztást ünnepélyes keretek között, vaksorsolás adta ki, amelynek eredményeképp az alábbi csoportokban zajlott le a selejtező.

A csoport

Három továbbjutást érő helyért küzdöttek hatan az A jelű csoportban, amelynek esélyese a szombathelyi Hicz András volt. Hicz ennek megfelelően a csoport élén végzett, még ha vereséget szenvedett is a második helyre befutó kecskeméti Seremet Szilárdtól. A harmadik helyet a debreceni Matkó Péter csípte el, miután magabiztosan győzte le a negyedik helyen záró, Orosházáról érkező Lengyel Tibort. A debreceniek lengalétája, Pocsay Sándor tartotta ugyan a lépést az élmezőnnyel, és mindössze három ponttal maradt le a még továbbjutást érő harmadik helytől, be kellett érje az ötödik pozícióval. Szabó Gábor is sokat utazott Mátranovákról, és szegénynek nem termett sok babér, szerzett pont nélkül zátra a csoportot.

I. Váci Amatőr Gombfoci Kupa

B csoport

Szintén három tobábbjutót adott a B jelű szextett, amelyben jómagam is szerepeltem. Első amatőr mérkőzésem az ellen a Sovány Zoltán ellen vívtam, aki volt szíves egy Manchester Unitedet hozni Tótkomlósról, gondolván arra, hogy kedvenceimet talán megsajnálom. Azonban Csíkos Csabától magam is kaptam egy derék Unitedet, így két manchesteri alakulat csapott össze. Phil Neville emlékezetes góljával nyitottam a sort, és nem kis meglepetésemre 3-1-es győzelemmel rajtoltam! A pécsi Csete Sanyi elleni meccs érdekesen alakult, mert ellenfelem alig tudta pályán tartani a kifejezetten sűrűn elguruló lasztit. Nekem sem volt sokkal könnyebb helyzetem, de talán szerencsésebb voltam kicsit, és a második meccsemen is győzni tudtam, ezúttal 4-1-re! Szakáll Józsival már jóideje szívtuk egymás vérét, ideje volt összecsapni. A fővárosi huligán alaposan megleckéztetett.... volna, ha az utolsó pillanatban szinte a szögletszászlótól ki nem egyenlítek! A vége 3-3 lett, nagyszerű összecsapást láthattunk! Ez az egész amatőr gombfoci ötlet Kovács Nándi barátomtól keveredett hozzám Debrecenből. Olyan szépeket mesélt a dologról, hogy egyszerűen muszáj volt megcsinálni ezt a versenyt. Hálából megvertem 4-3-ra! A csoport utolsó meccsén a verseny egyik nagy esélyese, a szombathelyi Garamvölgyi József állt az asztal túlvégén. Hogy mennyire volt esélyes, azt mi sem mutatja jobban, mint hogy az engem alaposan megizzasztó Szakáll Józsit egy laza 10-0-lal intézte el... Meglepően jól tartottam magam ellene, és a félidei döntetlen után bizony meg kellett harcolnia Józsinak a 4-2-es sikerért. A csoportot természetesen Gara nyerte, némi meglepetésre én futottam be másodiknak, a harmadik helyen pedig holtversenyben végzett Sovány és Csete. Be kell ismernem, itt hibáztam. Nagyon sürgetett az idő, nagyon kapkodtam, és bizony elszámoltam a dolgot... Kettejük mutatója ugyanis mindenben egyenlő volt, azaz nem lehetett eldönteni semmilyen módon, hogy ki a harmadik. Azonban benéztem egy számot, és automatikusan továbbjuttattam Soványt, és kiejtettem Sanyit, amiért itt és még egyszer elnézést kell kérjek. Kárpótlásul kell rendezzek még egy versenyt, ahol ezt jóváteszem. Ötödik lett Szakál Joe, a sereghajtó szerepét pedig Kovács Nándi öltötte magára.

bcsoport

C csoport

A C csoport már csak két továbbjutót adott, hiszen ide öten kaptak besorolást. Az egy pillanatig sem volt kérdés, hogy az egri Mészáros Attila nyeri a kvintettet, bár nem akármekkora meglepetésre az esztergomi Tóth László legyőzte őt! A második helyért számolgatni kellett, hiszen Oláh Tomi és a diósdi Juhász Leonárd azonos pontszámmal végeztek, egymással pedig nem bírtak meccsükön. A gólkülönbség Tomi javára döntött, így ő jutott be a legjobb 12-be. A csoport negyedik helyén végzett Tóth László, míg névrokona, a győri -nem mellesleg a komáromi gombfocizás királyának, Tóth Tibornak unokaöccse!- Tóth Szabolcs végzett sereghajtóként.

I. Váci Amatőr Gombfoci Kupa

D csoport

Szintén két továbbjutást érő helyért küzdött a D csoport, amelynek esélyese az Erzsébetváros rutinos profija, Debreczenyi Attila volt, aki magabiztosan meg is nyerte a csoportot, mindössze egy ifj. Nagy Attila elleni döntetlen csúfította a makulátlan mérleget. A második helyet orosházi barátunk, Musztafa Imre szerezte meg, miután legyőzte a Debreczenyitől pontot csenő kecskeméti fiút, akinek így be kellett érnie a harmadik pozícióval. Negyedikként a Testvériség játékosa, Bodó Attila végzett, míg "látens gombfocistánk", Przymuszala Zsolti két szerzett góljának örülhetett.

I. Váci Amatőr Gombfoci Kupa

E csoport

Két kiadó hely maradt tehát, és a kecskemétiek kapitánya, Nagy Attila rendkívül magabiztosan masírozott a 12-be, miután a csoportban egyedüliként tudta legyőzni a budapesti Lesi Jánost. Az üldözők érdekes eredményeket produkáltak... a csoportharmadik, verőcei Erdőteleki Miklós például ugyanannyi gólt szerzett, mint a csoportelső, éppen csak a védekezéssel akadtak jelentős problémái. A gerendási gombfoci királya, Szkaliczki András teljes gólínsége érthetetlen meglepetés volt, de arra azért elegendőnek bizonyult, hogy megelőzze a Bumbi gombok atyját, a gödöllői Csikós Csabát.

I. Váci Amatőr Gombfoci Kupa

Mindeközben

Nem csak a versengésről szólt a történet... amíg a csoportok lezajlottak, jómagam két ifjú legény számára tartottam egy kis eligazítást a szektorlabda rejtelmeiről. A győri gyerekek a szabályokat nagyrészt jólt ismerték, így egy meccset is tudtunk játszani. Sőt, Tóth Pista barátommal is sikerült megmérkőzni intenzív gombfociban. Tekintve hogy ott megengedett a pálcahasználat, némi hendikepp keletkezett javamra, de hát egy kis sikerélményre szükségem is volt. Szállingóztak a vendégek is, akik közül nagyon örültem régi barátomnak, Simák Attilának, aki unokái részére vásárolt gombfocikat, hiszen erre is lehetőség volt, köszönhetően annak, hogy a gyártók részéről Reinprecht István és Csikós Csaba is kirakodott, valamint Szkalicki Andris is jelentős készleteket kínált megvételre. De szinte bárkihez ment oda az ember, talált minimum cserealapot, hiszen egyfajta börzeként is üzemelt a rendezvény. Külön öröm volt még Kovács 'Batistuta' Péter édesanyjának látogatása. 

I. Váci Amatőr Gombfoci Kupa

Nem megyünk mi innen el!

A kiesettek számára nem ért véget a verseny! Sőt! Meglehetősen érdekes lebonyolítási formában ugyan, de sikerült további játéklehetőséget biztosítani azoknak, akiknek nem sikerült kiharcolni a legjobb tizenkettőbe kerülést. Itt is voltak érdekes eredmények. Pocsay Sanyi például megtáltosodott, és gurított egy tízest Juhász Leónak, aki Lengyel Tibitól is megkapta a maga kilencesét. Mint gondolom kitaláltátok, Leó nem jutott tovább a 'B' versenyben... Visszavágójához érkezett a Szkaliczki - Csíkos derbi, András örömére, de a Csete - Szakáll összecsapás is megismétlődött, Sanyi pedig köszönte a lehetőséget és élt vele. Przymuszala Zsolti megszerezte első pontjait, Tóth Lacival nem sikerült egymás kapujába találni. A 'B' verseny lebonyolításával senkit nem untatnék, mert annyi furfang volt benne, hogy így utólag már én sem értem teljesen hogyan is sikerült jól megcsinálni, legyen elég annyi, hogy sikerült. Végül ennek a versenynek is lett egy döntője, amit Pocsay Sándor nyert 3-2 arányban Csete Sándor ellen, míg a bronzérmet Tóth László vihette haza.

I. Váci Amatőr Gombfoci Kupa

Irány a legjobb nyolc!

A legjobb tizenkettőből háromfős csoportokon át vezetett az út a nyolcba. Hicz András és Lesi János kiejtette Sovány Zolit. Musztafa Imre Seremet Szilárd és Garamvölgyi József áldozata lett. Oláh Tomink is búcsúzott... Mészáros Attila egy másik diemnzió, kettőnk csatáját pedig én nyertem Tomi ellen. A legszorosabbra az utolsó csoport sikerült, Debreczenyi Attila, Nagy Attila és Matkó Péter körbeverték egymást, rosszabb gólkülönbsége okán pedig Debreczenyi búcsúzott. A legjobb nyolc mezőnye tehát kialakult, és nem kis meglepetésemre még én magam is ott találtam magam az "elitben", mindamellett, hogy innen azért már bravúr lett volna a továbbjutás.

I. Váci Amatőr Gombfoci Kupa

Törpök

A kedvenceim. Félelmetesen aranyosak voltak a gyerekek! Öröm volt nézni a játékukat. Egyértelműen kiemelkedett közülük Oláh Tomika, aki nagyon simán nyerte minden meccsét, és még arra is maradt energiája, hogy tanítgassa a kicsiket. Sportszerűségből is jeles! Nagy kedvencem volt Musztafa Lara, a mezőny egyetlen hölgy (lány) résztvevője, aki nem adta ám könnyen magát, sőt, holtversenyben végzett a második helyen, és csak annak köszönhette, hogy ezüst helyett bronzérmet akasztottunk a nyakába, hogy kikapott a legapróbb törpétől, a még csak ötesztendős Szakáll Botitól. A negyedik-ötödik helyen a Tóth testvérek végeztek. Szabolcs megelőzte Dávidot. A mi Karánsebessy-Kvojka Leventénknek sem volt oka a szomorkodásra, hiszen ő sem maradt pont nélkül, még ha megelőznie most nem is sikerült senkit. Üdítő élmény volt a gyerkőcöket nézni, és újra elhitették velem, hogy van értelme csinálni, amit csinálunk...

 I. Váci Amatőr Gombfoci Kupa

I. Váci Amatőr Gombfoci Kupa

Végjáték

Nagyot küzdöttem, no! Matkó Petivel ádáz csatát vívtunk, 3-3 lett a vége, jöhetett az aranygól. Jött is, alig tíz másodperccel azután, hogy lecsörögött az óra... nem én nyertem. De még mindig olcsóbban megúsztam, mint Seró. Szilárdot 10-3-ra verte Mészáros Attila, és Lesi János sem feltétlenül a Gara elleni 1-8-ra fog legjobb szívvel emlékezni. Nem kis meglepetés volt Nagy Attila győzelme Hicz András ellen! Kialakult tehát a legjobb négy mezőnye. A döntőre várta mindenki a Garamvölgyi - Mészáros meccset, de nem engedhettem egyetlen percre sem abból, amit kihirdettem már a legelején: mindig vaksorsolás lesz. A szerencse, vagy balszerencse pedig már a döntőbe jutásért összehozta a két gigászt. Nagy csatában Attila győzött 3-2-re és jutott a fináléba. A másik ágon Nagy Attila és Matkó Péter csatázott, és ért el döntetlent. Erről nem is ejtenék szót, inkább nézzétek meg magatok a hosszabbítás utolsó pillanatait.

A harmadik helyért Garamvölgyi Józsi valósággal lemészárolta Matkót, a 7-2 kicsit azért erős egy bronzmeccsen. A finálé sem az egyenlő erők csatáját hozta, még ha Nagy Attila sokáig tartani is tudta magát, a végén kijött a különbség Mészáros javára, aki magabiztos 4-2-es sikerével nyerte az I. Váci Amatőr Gombfoci Kupát! 

I. Váci Amatőr Gombfoci Kupa

Őszintén megmondom, nem emlékszem mikor éreztem magam ennyire jól gombfocizás közben... nem voltak reális esélyeim, nem volt rajtam győzelmi kényszer, nagyszerű emberek között lehettem, és mindez nagyon sokat jelentett akkor és ott, és jelent azóta is. Este hulla fáradtan hazamentem, és még elsztorizgattunk kicsit kedvesemmel a versenyről. Az ember szíve néha kicsit szétszakad, nyilván nem véletlenül váratott magára ennyit ez az írás. Ezúton szeretnék köszönetet mondani mindenkinek, aki eljött, és akivel együtt tölthettem ezt a napot. Igazi ünnep volt, és örök emlék marad. És csak egy sejtelmes szófordulat a végére: még találkozunk.

Megosztom

Submit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to Twitter